3 embriót

kaptam múlt hét csütörtökön vissza.
6-6-7 sejtesek voltak akkor.

Sajnos most "csak" 6 termékenyült meg a 11-ből.
Állítólag csak azok amiket megszúrtak.
A múltkor 12-t szívtak le abból 10 termékenyült meg, aminek a fele magától, a fele meg szúrva volt.
Igazán fura, hogy most egy se akart magától "összemenni", de ebből is látszik mennyire nincs két egyforma eset, még ugyanannál a két embernél sem.
Kérdeztem is a biológust, mitől lehet ez, azt mondta valamiért most rosszabb minőségűek voltak a petesejtek, vastagabb volt a faluk, de nem tudja megmondani ez mitől van.

A maradék 3-at sajnos nem lehetett most fagyasztani, nem voltak annyira szépek, bár nekünk még mindig van 3 a frigóban, de nagyon remélem, hogy nem lesz rájuk szükség ;o)

Az ET óta jó kislány vagyok, itthon fekszem, olvasgatok, videózok. És persze nagyon reménykedek.

Egy kellemetlen dolog van csak, hogy most kapok progeszteron injekciót is a Duphaston mellett még minden nap, Szacsa adja be minden este, amit szinte meg sem érzek, de másnap reggelre borzalmasan bedurran az egész környéke, és mivel már 5 adag bent van sajnos egyre nehezebben mozgok!
Egyre jobban fáj a hátsóm!

Negyed óra múlva kell

beadnom a tüszőrepi injekciót! :o)

Ultrahang

Voltam ma is Krizsánál uh-n.
7 db tüszőt mért meg, 16-20mm-eseket, és azt mondta ezeken kívül vannak még kisebbek is.
Ma este még nyomom a Gonalt, holnap este tüszőrepi injekció és hétfőn reggel negyed9-re megyünk punkcióra!!!

Most már kezd is feszíteni a petefészkem, érzem egész nap. Múltkor csak a repesztő injekció után éreztem ezt, úgy emlékszem.

Nálunk még mindig festik a felhőket az egyik szobában, de azért kezd tisztulni a kép, szép lassan csökken a dobozok száma, köszönhetően az összeszerelt kamrapolcnak, meg ruhásszekrénynek :o)

Kezdünk, elutazunk, egyebek

Csak most írom, de még csütörtökön voltam Krizsánál.
Beszámoltam neki az álmenziről csinált egy UH-t és azt mondta, semmi bajt nem lát, úgyhogy kezdhetjük a másodikat, vagyis a harmadikat a fagyissal együtt.
Péntek este, a 21. napon, szépen el is kezdtem a Suprefactot.
Erre másnap, szombaton majd egy héttel hamarabb megjött a menzim.
Felhívtam, azt mondta semmi gáz, nyomjam tovább a Suprefactot, holnap reggel (szerdán) menjek fel egy vérvételre és meglátjuk, hogyan tovább.
Gondolom, ha ennek ellenére már elég hatásos lesz a gyógyszer, akkor mehetek tovább majd a stimuval és akkor még nyertünk is egy hetet. Hát így.
Holnap kiderül.

Rögtön a Kaáli után elutazunk becskére, 1 hétre, a szokásos évi buddhista táborba megyünk, ahol lesz kb. 3000 ember, szóval nem lesz az az édes kettes, de biztos vagyok benne, hogy nagyon jó lesz, és boldogan jövünk majd haza!
Sátorozni fogunk, remélem jó idő is lesz, remélem legalábbis nem esik!

A lakás már nagyon szép, míg megtudjuk teljesen hódítani és már senki nem jön dolgozni oda, az kb. még 3 hét, de végül is ez csak a mi "hobbynk" már, vagy hogy mondjam, mert felhőket festetünk a plafonra és már csak ez van hátra, már csak a művészbarátaink festegetnek ott.
Persze ettől nem nagyon tudunk kipakolni rendesen, de így is nagyon izgi volt beköltözni, mint egy nászutazás olyan az egész, nagyon örülünk, olyan jó hazamenni és most még takarítani is egy gyönyörűség ott, szóval nagyon boldogok vagyunk!

Beköltöztünk

az új lakásba, de kicsit megcsúsztak az emberek, mindennap kicsit nagyobb területet hódítunk meg, de mindennap jön még valaki szerelgetni, javítgatni, van, hogy egyszerre 4-5 brigád kerülgeti egymást (vizesek, asztalos, burkoló stb.).
Szinte folyamatosan pakolok, meg takarítok.
Meg közben még eljárok melózni is.
De szépülünk nagyon!!!