Az eltört idő nyomában

Érdemes tudni, hogy ha eltörik az idő, meg lehet ragasztani. Ahogy a nevéből is kiderül: pillanatragasztóval.

(nem tudom melyikőjük találta ki, mert közös erővel magyarázták :))

Mik lesznek ha nagyok lesznek?

Nem kérdezgettem őket, mivel egyrészt én utáltam ezt a kérdést gyerekkoromban, másrészt úgysincs általában semmi jelentősége, hogy egy ennyi idős gyerek mit válaszol erre, de maguktól elkezdték mondani. A kérdés megfordult, ők kérdezik tőlem, hogy: Mami tudod mi leszek ha nagy leszek?...

Úgyhogy gondoltam megörökítem itt, hátha izgi lesz majd később visszaolvasni...

Szóval per pillanat ott tartunk, hogy Maja azt mondja, hogy ő táncos lesz aki majd mindenféle szép táncokat fog táncolni, Brúnó pedig filmfényképező (vagyis operatőr).

A kis művészlelkeim :)

Kápi filozófia

Utazunk a buszon hazafelé az oviból. Mindketten Kápival, a kismajmukkal játszanak (mindkettőt így hívják). Brúnó pedig kifejti nekem Kápi látásmódját:

- Mami, a Kápi azt hiszi, hogy ez a busz a világ. Hogy ez az egész világ. És amikor leszállunk a buszról, akkor azt hiszi, hogy az a világ, és amikor felszállunk a metróra, akkor azt, hogy az a világ, és amikor otthon vagyunk, akkor azt hiszi, hogy a mi lakásunk a világ... és ő még nem tudja, hogy ezek nem a világ, hanem ezek mind a világban vannak...

Gyorsaság

Brúnó: - Mami megmutattam ma a Briginek meg a Bettinek (óvónénik), hogy milyen gyorsan tudok futni és tudod mit mondtak, hogy milyen gyors vagyok?

- Nem, mit?

- Hogy olyan gyors vagyok, mint a szélvédő.

- Nem mint a szélvész?

- Nem, mint a szélvédő.

Ahogy a dolgok vannak...

Lánchídon megyünk át.

Közösen, egymás szavába vágva, fontos dolgokat osztanak meg velünk:
- Ha valaki bántani akarja a hídat, akkor az oroszlánok igaziak lesznek és megvédik a hídat... és bedobják azt aki bántani akarja a Dunába... és ott megeszik a veszélyes állatok... a cápa... a rák meg összevágja az ollójával, mert olyan hegyes ollója van, hogy még a földgömböt is összevágja...
és amikor kész vannak az oroszlánok, akkor újra szobrok lesznek.


*****

Tegnap kicsit tisztult az ég.

Én:
- Nézzétek csak, tegnap nem láttuk a repülőt csak hallottuk, de ma felszakadozott a felhőzet...

Válasz (szintén együtt):
- Igen, amikor szakadoznak, akkor a felhőkarcolóba mennek a felhők.
...a felhőkarcolókba kikarcolják milyen aklakú legyen a felhő és kivágják...
ollóval...
...akkor lesz olyan nagy, ha összetapadnak és amikor szétnyilnak ugyanolyan alakúak lesznek, mint voltak...
...és amikor összetapadnak, akkor olyan nagyok lesznek, hogy nem férnek el sehol és akkor visszamennek a felhőkarcolókba, hogy újra szétvágják... és nem lehet összevágni, csak szétvágni...

Kacagós-puszilós

Brúnó pár napja azt játsza, hogy odajön hozzám, és azt mondja,
-Mami figyelj, súgok valamit a füledbe!
odahajolok és azt súgja:
- tózonbóz! (torzonborz)
nem tudom miért, talán ahogy mondja, de nem tudom megunni, pedig tudom, hogy ez lesz, de sokadszorra is kirobban belőlem a nevetés és összevissza dögönyözöm meg puszilgatom érte, amitől persze újból és újból a fülembe súgja... :D

Gyere vissza!

Ma délelőtt hatalmas vihar volt.

Teljesen besötétedett, majd hatalmas villámlásokkal és éles mennydörgésekkel egy nagy vihar vonult el felettünk.

Maja már rögtön reggel nagy okosan közölte a sötét láttán, hogy szerinte esni fog!

Aztán a meglepetés az volt, hogy egyeltalán nem féltek, pedig olyan hangos volt, néha épp mintha a házba csapna be, hogy néha még én is összerezzentem.
Elővették a kis esenyőiket, táskáikat és nagy esős játékba kezdtek a nappaliban.
Ilyeneket lehetett hallani:
- Gyere barátom, gyorsan fussunk ide be (a szobasátorba), vigyázz, nehogy megázz!

Aztán egyszercsak egyre halkabbak lettek a dörgések, kivilágosodott és csak az eső szitált tovább.
Csalódottan odaálltak a nyitott ablak elé és kérlelték:
- Dörgés! Dörgés! Gyere vissza! Ne menj el!!!

Elrepül a légy

Brúnó annyira szeret beszélni, élvezi az egyre gyorsabban fejlődő tudományát, hogy sokszor 10x is megismétel egy-egy mondatot, legyen az önmaga által kitalált vagy olyan amit más mondott. Ezekhez sokszor még dallamokat is kitalál és énekelgeti.

Vagy csak a kedvenc szavaira gyárt dallamot és ismételgeti sokszor.

Pl. van csiperkegomba, csiperkegomba, csiperkegomba - dal, meg hasonlóképp piros kamillatea, piros kamillatea, piros kamillatea - dal is.

Persze a sztandard dalokat, mondókákat is pillanatok alatt megjegyzik és a dallamokat ugyan még nem tudják pontosan lekövetni, az csúszkál ide-oda, de sokat énekelgetik őket.

És vannak egyéb házilag gyártott kis dalok is. 

Majának pl. az "Itt vagyok, kész vagyok" szövegű nótája.

Ma pedig egy verset talált ki: "Feltámad a szél, elrepül a légy."

Késsel-villával

Olyan két hete azt vettem észre, hogy Brúnó szabályosan késsel-villával eszi az elé rakott rizottót, miközben én épp mosogattam (vagyis nem közvetlenül engem utánzott, ahogy épp eszek).

Én csak a kisvillát adtam hozzá, de ő előkereste hozzá a kis gyerekszett kését is és nekilátott.
Szépen feltolta a késsel a villára az adagot és bekapta a villát, helyes kézben tarva a villát és a kést, ahogy kell.

Egy percig nem tanítottam neki, meg sem fordult a fejemben, hogy már itt kéne tartanunk.

Nagyon megdicsértem, hogy milyen ügyes és kérdeztem tőle, meglepődve-örülve, hogy te megfigyelted, hogy kell ezt csinálni?

Maja kissé féltékenyen figyelte a jelenetet és közölte, hogy ha pont szemben ülnék vele az asztalnál, akkor már ő is meg tudta volna figyelni... egy nappal később már ő is tudott késsel-villával enni :o) ...

hát ilyen amikor az ikrek húzzák egymást :o)

Elvi vita a fürdőszobában

Brúnó fröcsköl fürdés közben, úszik a fürdőszoba.

Szacsa próbál rájuk hatni:
- Brúnó, nézd meg hogy kifolyt a víz. Tiszta víz minden! Be fog ázni az alattunk lakó bácsi plafonja, aztán majd egyszercsak csöngetnek és ott fog állni a szomszéd bácsi és kérdezi, hogy nem tudják véletlenül mitől ázott be nálam a plafon? És akkor mit fogunk neki mondani?

Mire Brúnó:
- Azt kell mondani, hogy nem én voltam és nem a Maja volt és nem a Papa volt és nem a Mami volt.*

Maja kontráz:
- Nem Brúnó, ilyenkor azt kell mondani, hogy bocsánat!


* (most ismerkednek a valóság szavakkal való felülírásának lehetőségével, az egyik Anna Peti és Gergő mesében tagadják le így a gyerekek, hogy ki ejtette le a padlóra a mézes kenyeret, valószínűleg az hatott rá)

Lefekvős óra

Maja azt mondja az imént, hogy Ő egy olyan lovacska (egyfolytában állatszerepjátékokban vannak, hihetetlen nevekkel, de erről majd később), akinek van ébresztőórája és lefekvős órája is.