Szülésfelkészítő 2.

Voltam ma a szülésfelkészítő tf. második óráján.
A mai téma a hüvelyi szülés menete volt.
Évek óta olvasgatom a szüléstörténeteket meg a szakirodalmat, újságokat ez ügyben, azt hittem már nem nagyon lehet nekem erről újat mondani, de ma kiderült, hogy igen.
Olyan részletesen és nagyon jól összefüggéseiben mesélte el a nő, hogy rengeteg részletet most értettem meg.
Hogy ez az egész folyamat milyen részletekig menően csodálatosan van kitalálva!
Hihetetlen!
Hogy mindennek milyen kis fontos funkciója van!
Lehet, hogy soha nem fogok így szülni, de ennek ellenére hihetetlen érdekes volt!

Szülésfelkészítő 1.

Voltunk tegnap szülésfelkészítő tf-on.
Nagyon hasznos volt, egy doki és egy szülésznő tartotta.
Beszéltek az intézmény elveiről szülésügyben meg a gyakorlatról, és volt sok kérdés-felelet.

Megkérdeztem a Siklós dokitól (István kh., főorv.) ha már ott voltunk, hogy lehet-e fürödni a Balcsiban, mert nemsokára lemennénk vitorlázni egy hétvégére, Õ is azt mondta, amit már máshol is olvastam, hogy a víz az nagyon tiszta és nyugodtan lehet benne fürödni, ha zárt a méhszáj.
De ha hideg az külön téma, mert méhösszehúzódást okozhat, nyithatja a méhszájat, úgyhogy ennek ellenére én aszem ki fogom hagyni, kint akármilyen meleg lesz, meg ugye soha nem tudhatja az ember, hogy nem kezdett-e el észrevétlen kinyilni a méhszáj.

A császármetszés viszont mintha tabu téma lenne, fel sem merült, csak én kérdeztem néha (hiszen ikrekkel még inkább nyitott vagyok mindkét útra).
Pl. nem mondják el maguktól ebben az esetben bejöhet-e az apa, füröszthet-e, mikor kapja a anya vissza a gyereket először szoptatásra stb, stb.
Pedig szerintem nagyon jó volna, ha minden kismama legalább pár szó erejéig felkészülne arra is, mi vár rá, ha esetleg császárra kerül a sor.
Akkor azok, akik amúgy a hüvelyi szülésre készültek, se lennének olyan kiszolgáltatott, bizonytalan helyzetben, ha esetleg hirtelen így fordul a kocka, hiszen felkészülten érné őket ez a lehetőség is.
Talán nem traumatikusan és rossz élményként, szégyenteljes kudarcként maradna meg bennük se, hanem ugyanúgy egy szép élményként, amikor először találkozhatnak a kisbabájukkal.

És hát azokra meg eleve gondolni kéne, akik ilyen-olyan okok miatt, eleve nagyobb eséllyel készülnek császárral világra hozni a babát.

A tanfolyam 6 alkalom lesz, elmondták a "tanrendet", de abban se véltem felfedezni, hogy akár nyomokban is tartalmazna a császárra felkészítő elemeket.

A végén meg lehetett látogatni a szülőszobákat.
Hát azok is gyönyörűek voltak.
Az egészet csak az árnyékolta be egy kicsit, hogy az egyik szobában épp vajúdott egy nõ, és onnan olyan artikulátlan jajgatások jöttek ki, miközben mi beszélgettünk a szülésznővel, ami nagyon ijesztő volt.
Sírt szegény, hogy nem bírja tovább, meg nagyon fáj....kemény volt, kicsit be is rezeltem!
Azzal viccelődtünk utána, hogy lehet, hogy csak egy magnóról játszották a hangokat nekünk és a felkészítés része volt...
Na mindegy, most már nem fordulunk vissza! ;o)

Gyerekszoba, magzatmozgás, pocakméret

Azt találtuk ki Szacsával, hogy a gyerekszobában (ami kb. 20 nm) minden fal más színű lesz.
Finom halvány pasztell színek, de az egyik világoskék, a másik rózsaszín (csak igazságosan ), a két rövidebb fal pedig napsárga és fűzöld.
Bordűr helyett pedig, ha kész a festés, majd én festek valami mintát körbe a falra, pillangókat, virágokat, ilyesmiket.
Leülök egy székre, aztán a kényelmes magasságban körbemegyek.
A végén már úgyse nagyon tudok majd kimozdulni a meleg meg a méreteim miatt, így legalább elleszek és kiélem a fészekrakó ösztönöm is.
A plafon marad fehér, ahogy a lakás többi részében is minden fal.

Nagyon élvezem, ahogy érzem, hogy mozognak.
Egyedül az olyan nagy mozgásaikat nem szeretem annyira, amikor úgy húznak, vagy feszítenek, amikor az egész hasam elindul kitartóan valamerre.
Lehet, hogy olyankor cserélnek helyet? nem tudom...
Nem történik semmi különös velünk amúgy (hálistennek).
Na mondjuk legfeljebb annyi, hogy ma délután 3-ra megyünk Szacsával szülésfelkészítő tanfolyamra.
Ma lesz az első a 6 alkalomból!
Kíváncsi vagyok!

A hasam majdnem akkora mint a 36. hétben lévõ barátnõmé.
Van aki szerint meg is van akkora, de azért szerintem az túlzás!