Voltunk tegnap szülésfelkészítő tf-on.
Nagyon hasznos volt, egy doki és egy szülésznő tartotta.
Beszéltek az intézmény elveiről szülésügyben meg a gyakorlatról, és volt sok kérdés-felelet.
Megkérdeztem a Siklós dokitól (István kh., főorv.) ha már ott voltunk, hogy lehet-e fürödni a Balcsiban, mert nemsokára lemennénk vitorlázni egy hétvégére, Õ is azt mondta, amit már máshol is olvastam, hogy a víz az nagyon tiszta és nyugodtan lehet benne fürödni, ha zárt a méhszáj.
De ha hideg az külön téma, mert méhösszehúzódást okozhat, nyithatja a méhszájat, úgyhogy ennek ellenére én aszem ki fogom hagyni, kint akármilyen meleg lesz, meg ugye soha nem tudhatja az ember, hogy nem kezdett-e el észrevétlen kinyilni a méhszáj.
A császármetszés viszont mintha tabu téma lenne, fel sem merült, csak én kérdeztem néha (hiszen ikrekkel még inkább nyitott vagyok mindkét útra).
Pl. nem mondják el maguktól ebben az esetben bejöhet-e az apa, füröszthet-e, mikor kapja a anya vissza a gyereket először szoptatásra stb, stb.
Pedig szerintem nagyon jó volna, ha minden kismama legalább pár szó erejéig felkészülne arra is, mi vár rá, ha esetleg császárra kerül a sor.
Akkor azok, akik amúgy a hüvelyi szülésre készültek, se lennének olyan kiszolgáltatott, bizonytalan helyzetben, ha esetleg hirtelen így fordul a kocka, hiszen felkészülten érné őket ez a lehetőség is.
Talán nem traumatikusan és rossz élményként, szégyenteljes kudarcként maradna meg bennük se, hanem ugyanúgy egy szép élményként, amikor először találkozhatnak a kisbabájukkal.
És hát azokra meg eleve gondolni kéne, akik ilyen-olyan okok miatt, eleve nagyobb eséllyel készülnek császárral világra hozni a babát.
A tanfolyam 6 alkalom lesz, elmondták a "tanrendet", de abban se véltem felfedezni, hogy akár nyomokban is tartalmazna a császárra felkészítő elemeket.
A végén meg lehetett látogatni a szülőszobákat.
Hát azok is gyönyörűek voltak.
Az egészet csak az árnyékolta be egy kicsit, hogy az egyik szobában épp vajúdott egy nõ, és onnan olyan artikulátlan jajgatások jöttek ki, miközben mi beszélgettünk a szülésznővel, ami nagyon ijesztő volt.
Sírt szegény, hogy nem bírja tovább, meg nagyon fáj....kemény volt, kicsit be is rezeltem!
Azzal viccelődtünk utána, hogy lehet, hogy csak egy magnóról játszották a hangokat nekünk és a felkészítés része volt...
Na mindegy, most már nem fordulunk vissza! ;o)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése