12+5 napos pocakfotók

Sajnos nem csináltam teljesen alapfotókat, amíg még semmi nem látszott.
Most már ilyen :o)

Gyömbér és babaruhák

Állítólag hányásra jó a gyömbér.
Vettem igazi gyökeret, abból minden nap lereszelek kb. 1 cm-nyit, beleteszem a teatojásba és leforrázom kb. 1,5 l vízzel, és azt iszogatom, melegen-hidegen egész nap.

Szerintem finom is ráadásul, de jobb is mostanában, de nem tudom, hogy emiatt-e vagy különben is javult volna a helyzet mostanra (ami valószínűbb).

Voltunk kint a bababörzén hétvégén és vettünk 1-2 rucit a babáknak.

A kanapéra tettem és az óta sincs szívünk elpakolni, oda járunk olvadozni, mint valami oltárhoz. Olyan hihetetelen, hogy benne lesznek a babák, a kis testük pár hónap múlva!

Szacsa  is!!! Azt mondta az egyik ilyen túrája után, hogy ezt soha nem gondolta volna magáról!

Egyébként kicsit még korai, már csak azért is, mert a babarucik nagy része ráadásul kifejezetten lányos vagy fiús, kevés semleges van köztük és hát még kicsit várni kell, amíg megmutatják magukat, de nem lehetett üres kézzel hazajönni.

Nő-nővöget :o)

Most elmegyek csavarogni, muszáj néznem lassan valami kényelmesebb nacit!

Este lesz egy kis ünneplés

Szacsával, talán moziba megyünk, meg beülünk vhová (ha addig el nem ájulok)! 
És a tág családi-baráti hírzárlatot is oldjuk ma!

Ünneplés tárgya: ma betöltöttük a 12.hetet! :o)

A pocakom most kezdett el kiemelkedni, de még csak olyan jóllakottnak nézek ki. 

Nem dolgozom, mert egy ideig nagyon hánytam, aztán meg a redukció miatt voltam itthon, meg az orvosom is ezt mondja ilyen előzmények után.
Április végén-május elején lehet, hogy mégis fogok mert lesz egy nagyon laza ám nagyon jól fizető munka ahol a férjemnek kéne kicsit asszisztenskedni egy játékfilmben. Majd meglátjuk! 

Voltunk ma redukció-kontrollon

 és megint mindkét babát láttuk élni! :o) :o)

Nőnek, mint a bolondgombák, az ülőmagasságuk már 6 cm, a fejméretük (homlokok közti távolság) pedig 22mm. Megnézték a tarkóredőt is meg az orrcsontot is, mindkettő szuper, így a Down-kór szűrés lényegi részén gyakorlatilag átmentünk. 

Most először hallottuk kihangosítva a szívüket is, nagyon megható volt, mintha két kis vonat zakatolna ezerrel.
Most bő 3 hétig nem látjuk Őket újra, úgy megszoktuk, hogy mostanában annyit nézegethettük, de végül is ez jót jelent, hiszen minden rendben most már csak nyugiban nőniük kell!

Én még mindig nem érzek semmit, mindig elcsodálkozom az Uh-n, hogy tényleg ott vannak!!! Lassan muszáj elhinnünk! :o))) 

Mázsás súly a szívemről

Itt vagyok csak most értünk haza a nőgyógyászomtól. 

Kedden megvolt a redukció, kellemetlen volt de ki lehetett bírni, de ezt inkább nem részletezem, nem akarok senkit sokkolni. 

Ami szerencse volt, hogy kicsit differenciálódtak méretileg akkora, így lehetett látni melyik baba legyen az áldozat :o(

Jövő hét szerdán megyünk kontrollra, de ma már ugye voltunk UH-n az imént, ahol mindkét babát láttuk élni 42 és 43 mm-esek, ami azért is nagyon szép, mert kedden, azaz 2 és fél napja még csak 36 és 38 mm-esek voltak, tehát töretlenül szépen fejlődtek, úgy néz ki nem ártott meg Nekik a beavatkozás.

Egyik:


Másik:


Annyira boldog vagyok/vagyunk szinte egy mázsás súly kezd leszakadni a szívemről és talán végre elkezdhetjük (a szokásos parákat leszámítva) élvezni ezt az egészet!!!! 

Ja, és még vmit elfelejtettem írni!
A redukciós dr. néni, Dr. Hajdú Krisztina mondta, hogy egyébként tiszta ciszta a petefészkem, meg is vannak jól nőve (mármint a petefészkek) és a legnagyobb ciszta 4 centis és, hogy ez a stimutól van bizony. 
Na nekem még soha 1 db cisztám nem volt tudomásom szerint, úgyhogy jól megijedtem, hogy még ez is! Mondta is a drnő, hogy hát igen, de még hármasterhes se voltam soha!

Beszéltem azóta róla Krizsával és Hetényi dokival is, mindketten azt mondták, hogy hát igen ez a hiperstimutól van, de ez még normális ami nekem van, és szép lassan vissza fognak majd a terhesség alatt húzódni, a félidőig, vagy legkésőbb a szülésig pedig majd el is tűnnek. 
   

Holnap redukció...

utána este nem biztos, hogy jövök, mert lehet, hogy inkább teljesen fekszem majd egy ideig, még a géphez se állok fel, mégiscsak eléggé megbolygatjuk a dolgokat, azt hiszem ez most a legtöbb, amit tehetek az ügyért, szóval a lelkiismeretem miatt is, most nyugiban leszek inkább.

Pénteken estefelé fogok menni amúgy is a saját nőgyógyászomhoz, ha akkor látom majd, hogy minden rendben van odabent a többivel, akkor fogok, azt hiszem, megnyugodni csak, és lehet, hogy addig nem is írok, úgyse nagyon tudnék mit csak, hogy túl vagyok rajta... 

3x32 mm

Voltunk ma ultrahangonn, 32mm-esek a babák, mind ugyanakkora és nagyon nagy élmény volt, mert már lehetett látni ahogy kézzel-lábbal kalimpálnak a kis édesek! 

Kedden dél körül lesz meg a redukció.

Azt mondta ma Szacsa: Te egy hős vagy drágám! Mondtam neki, hogy jólesik, hogy ezt mondja, de megkérdezhette volna azért valaki, hogy szeretnék-e hős lenni, mert inkább, ha már úgy kérdeznék, hát inkább nem szeretnék! 
De sajnos nincs sok választásunk ugye, csak menni minden nehézségnél egyszerűen előre és bízni abban, hogy minden rendben lesz...

Várakozás

Itt vagyok, csak nem nagyon történik velem semmi, most várunk.

Voltunk Krizsánál, Ő is látta szépen mindhármat.

Mikor hívtam másnap reggel már tudta, Hetényi felhívta még aznap este amikor nála voltunk.

Az azért jó érzés, hogy így komunikálnak, a gondomat viselik.

Krizsa mondta, hogy még várjunk, hátha mégis felszívódik a 3. babó.

Aztán ha nem, akkor valszeg a 12. hétig meg kell lennie a redukciónak. 

Meg arra is várnunk kell, hogy kicsit differenciálódjanak esetleg, hogy egyértelmű legyen melyik, mert múlt héten még pont egyforma méretűek voltak.

 
Ami viszont jó hír, hogy ha nem is múlt el a rosszullét teljesen, mintha lassan azért mérséklődne, egyre kevesebb a konkrét rókázás!