Jók a programok, de annyira sokan vannak már, hogy egy stressz volt az egész, pláne a két gyerekkel, pedig ugye ketten vagyunk rájuk. Sajnos nem vittem magammal telefont, mert nem volt zsebem, gondoltam minek és baromi nehéz volt együtt maradni négyen. Egyik ide akart menni, másik oda...és iszonyatos sor mindenhová ami kicsit is érdekesebb.
Az állatsimogatóra félórát vártunk míg bejutottunk, egy 4 perces vizidodzsemre pedig bő háromnegyed órát... kisebb gyerekekkel akik még elvannak a bébijátszóban vagy mondjuk egy egyszerű rajzolással, gyurmázással persze nem ilyen vészes, azok nem ilyen sorban állós programok, de nekünk...
Kifigyeltük, hogy a legtöbb család azt csinálja, hogy Apa beáll valahová a sorba, telefonon szól, hogy mikor van már az elején, akkor anya odamegy a gyerkőkkel, és apa már megy is a következő helyre sorba állni, így legalább a gyerekeknek nem kell annyit szenvedni...
Míg kocsival kijöttünk a szigetről az is volt egy 20 perces dugó, még bent a szigeten a hídig...mondjuk a gyerekek alig akartak eljönni, még ezt nézzük meg-azt nézzük meg, és megbeszéltük, hogy még visszamegyünk, de nem tudom, majd meglátjuk... lehet, jobban járunk ha inkább kirándulni megyünk legközelebb egy ilyen szabad családi napon.
De mindezt félretéve persze jó kis nap volt.
Az állatsimogatóban Maja az egyik kecskével nagyon összebarátkozott...
az kicsit megcsócsálta a ruháját...
Itt látszik, milyen hihetetlen finoman nyúl minden állathoz, nagyon szereti őket.
Brúnó ezt a programot kihagyta, őt annyira nem érdeklik az állatok, ezalatt már a vizidodzsemre álltunk sorba.
nagyon élvezte...
végigkoncentrálta az egészet.
Maja beült ugyan, de zavarta, hogy imbolyog (ez már szombaton a Városligetben is kicsit baj volt a csónakkal) úgyhogy ő hamar ki is szállt, épphogy elkészült ez a kép...
A horgászás eleinte Brúnónak ment jobban,
de Maja nem adta fel és egyszercsak ráérzett, onnantól alig tudtunk innen elszakadni, csak horgászta és horgászta a szemetet a környezetvédők sátránál.
Brúnó nagyon bátor volt, kipróbálta milyen a vakoknak.
és tanultunk Braille írni is...
Íme, ezt én írtam egyedül :) ("igazi" írással csak a fotó kedvéért utólag)
Maja oroszlán :)
Hazafelé anya-szoknyája :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése