2006. május 31., szerda
Gyerekszoba, magzatmozgás, pocakméret
Finom halvány pasztell színek, de az egyik világoskék, a másik rózsaszín (csak igazságosan ), a két rövidebb fal pedig napsárga és fűzöld.
Bordűr helyett pedig, ha kész a festés, majd én festek valami mintát körbe a falra, pillangókat, virágokat, ilyesmiket.
Leülök egy székre, aztán a kényelmes magasságban körbemegyek.
A végén már úgyse nagyon tudok majd kimozdulni a meleg meg a méreteim miatt, így legalább elleszek és kiélem a fészekrakó ösztönöm is.
A plafon marad fehér, ahogy a lakás többi részében is minden fal.
Nagyon élvezem, ahogy érzem, hogy mozognak.
Egyedül az olyan nagy mozgásaikat nem szeretem annyira, amikor úgy húznak, vagy feszítenek, amikor az egész hasam elindul kitartóan valamerre.
Lehet, hogy olyankor cserélnek helyet? nem tudom...
Nem történik semmi különös velünk amúgy (hálistennek).
Na mondjuk legfeljebb annyi, hogy ma délután 3-ra megyünk Szacsával szülésfelkészítő tanfolyamra.
Ma lesz az első a 6 alkalomból!
Kíváncsi vagyok!
A hasam majdnem akkora mint a 36. hétben lévõ barátnõmé.
Van aki szerint meg is van akkora, de azért szerintem az túlzás!
2006. május 15., hétfő
Vásárolgatás+ez+az
Vettünk kiskádat, plédeket, mellszívót, cumisüvegeket, textilpelenkákat, két kis előkét meg kiságylepedőket.
Néztünk gyerekbútort is, de nem nagyon tetszik egyik se amit eddig láttunk.
Szacsa teljesen beleszeretett egy bölcsőlábú, szóval ringathatós kiságyba (de nem bölcső, rendes mérete van, csak a lába olyan), de én nem tudom, hogy az igazán hasznos-e. Pl. ha a baba álmában kimászik oldalra, akkor oda fordul az egész ágy.
Minden éjszaka 2x kell kimennem pisilni, szinte menetrendszerűen ébredek, azonos időpontokban. Nem tudom el fog-e ez múlni, mert elvileg ugye a második harmadban kevesebbet kéne pisilni, mint az elsőben, de én ezt egyáltalán nem tapasztalom.
Kb. két hete, hogy nem hányok… :o)
Már tuti a két név, a nevükön nevezzük Őket: Maja és Brúnó! :o)
2006. május 14., vasárnap
2006. május 12., péntek
Vér, ijedtség, kórház...
Úgy kezdődött, hogy szerda éjjel 1 körül arra ébredtem, hogy elég erősen vérzek, én innentől szerintem sokkos állapotban voltam, elkezdett remegni az egész testem és iszonyú pánik lett rajtam úrrá.
Szerencsére Szacsa jobban észnél volt, hívta a kórházat és már mentünk is be.
Ott az ügyeletes doki csinált egy Uh-t és mondta, hogy élnek a babák nincs semmi bajuk (na itt kezdtem kapni levegőt), és, hogy úgy látja az egyik méhlepény rálóg a méhszájamra.
Kaptam egy ágyat, meg egy Seduxent, hogy lenyugodjak, azt mondták ha valami árt a kölköknek most az az amilyen idegállapotban vagyok, és befektettek.
Szerencsére reggelre elmúlt a vérzés, naponta kétszer néztek szívhangot, minden OK volt.
Most ma reggel a dokim is csinált UH-t, megerősítette ezt a teóriát a lepénnyel és azt mondta, hogy ez a terhesség előrehaladtával arrébb fog onnan menni, ami lehet 5-12 hét, nem lehet tudni.
Addig viszont gyakorlatilag bármikor megismétlődhet a vérzés.
Egész pontosan az az oka, hogy a méh mozog (növekedéstől, az én mozgásomtól, a gyerekek mozgásától, de még akár időjárási fronttól is lehet bármiféle méhtevékenység) szóval, hogy mozog a méh, és a lepény vele együtt rugalmasan mozog, de a méhszájnál nem tud elmozdulni és így megfeszül, mert az egyik vége fix, ettől pedig elpattanhat egy ér.
Az egész olyan, mint egy orrvérzés, de ugye terhesség esetén ez sokkal ijesztőbb.
Addig amíg a lepény nem kezd el leválni addig nincs semmi baj.
Most hazaengedtek, pihizni kell (azt mondta, azért nem kell egyfolytában feküdni, kis séta ilyesmi belefér óvatosan), és persze no sex.
Azért jó, ha igyekszem sokat feküdni mert vízszintesben tehermentesítve van a méhszáj és kisebb az esély, hogy ismétlődjön.
Szerencsére a babák elvileg meg se érezték az egészet, szépen nőnek!
Szacsa mondta is viccelődve, hogy az elmúlt 3 évhez képest már másfél hónapja meglepően simán ment minden babaügyben, úgyhogy ez már szinte időszerű volt.
A lényeg persze, hogy a babák jól vannak, csak az ijedtség volt nagy.
Tényleg nagyon megijedtem, még soha ilyen idegállapotban nem voltam, nagyon furcsa volt az a remegés.
Ami jó volt, hogy három újszülöttel (is) feküdtem egy kórteremben!
Azontúl, hogy nagyon kis elbűvölőek voltak, jó volt látni, hogy hogy mennek az első napok. Úgy általában is, meg konkrétan az István Kórházban mi a gyakorlat, mit kell vinni, mit nem, mik a szokások…
2006. május 9., kedd
Vasárnapi ultrahang
Volt nagy boldogság!!! :o) :o) :o)
Minden rendben van velük, tulajdonképp ezzel megvoltak a nagygenetikai ultrahangok :o) (1 a Hetényinél + 1 a Hajdú Krisztinánál)
Elkezdtem dolgozgatni újra és valahogy most besűrűsödött az élet az egyéb dolgok terén is.
2006. május 7., vasárnap
Hüvelyi/császáros szülés
Egyrészrõl nagyon szeretnék természetes úton szülni, a fájdalomtól nem félek (meg egyébként is végszükség esetére már fel találták az EDA-t), kifejezetten kíváncsi vagyok, pláne, hogy mi nem tervezünk több babát, szóval most vagy soha.
A természetes utat valahogy nagyon szépnek képzelem és a nagy hasi műtét, meg annak a gyógyulása is nagyon taszít.
Más részrõl viszont a babák érdeke van, mert persze a legfontosabb azért mégiscsak az, nem pedig az én gyönyörű szülésélményem, és nem tudom hogyan lennének nagyobb biztonságban!?
Szóval inkább természetesen szeretnék szülni, de ennek olyan 40% esélye van ikreknél, hiszen mindkét babának be kell fordulni fejjel lefelé és ott az utolsó pillanatban is mindennek rendben kell lenni (vérnyomás, szívhangok, cukor stb).
A hétvégén szült egy lány a ikresek.hu fórumán, akinek végül ez is-az is lett, az elsőt megszülte simán, a második babánál meg muszáj volt a csaszi. Na ezt jó lenne elkerülni, ennyire azért nem vagyok kiváncsi mindenre... 2in1... ;o) de ha elkezdjük természetesen, akkor ez is benne van a pakliban...
Szóval szerintem ikreknél a természetes szülés egy nagy ajándék, nem is kezdem beleélni magam, úgy látszik vmit vmiért.
Most egyelőre úgy vagyok vele, hogy megpróbálok mindkét út felé nyitottnak maradni és úgy gondolkodni, hogy úgy lesz a legjobb, ahogy lesz.
2006. május 5., péntek
Vádligörcs
Nagggyon fájt!!!
Olvastam, hogy ilyen lehet a terhességtől, remélem, nem válik rendszeressé!
2006. május 4., csütörtök
Lehet, hogy megvannak a neveik!
Nekem a Mátyás is nagyon tetszik, nyomtam is nagyon, de Szacsának annyira nem jött be... meg a Maja valahogy biztos volt kislányra az elejétől fogva és a Brúnó messzebb van tőle hangzásban, így elvetettük a Matyit (...egyelőre ;o)).
Valahogy az alvás egyre nehezebben megy éjszaka, nappal meg persze kóválygok....
2006. május 3., szerda
ROYAL FLUSH!!!
Úgy néz ki egészséges mindkét baba, szerencsére a lepények is elég messze vannak egymástól, így nagyjából egyformán fejlődnek, nem szívják el egymás elől a kaját.
A legnagyobb hír pedig, hogy úgy néz ki KOEDUKÁLT A POCAK!!!! :o))))))))))
Az egyik tuti, hogy kisfiú, a másik pedig csak majdnem százas, de nagyon úgy néz ki, hogy kislány!!!!
Hihetetlen boldogok vagyunk!!!! :o):o):o)
Az uh. után voltunk vásárolni a Kaiser'sban és amikor fizettünk, odajött egy lány, aki szórólapot osztogatott. A papiron volt egy gyönyörű piros sportkocsi, mint főnyeremény, és ahogy ott tartottam a kezemben azt a cetlit úgy éreztem, hogy én már mindennél nagyobb főnyereményt kaptam az élettől, a legszerencsésebb emberek közé tartozom az egész világon...
2006. április 29., szombat
Boldogság van
Régen is gondoltam, hogy jó lesz ez az egész, de most ahogy így átélem, úgy érzem, még sokkal jobb mint gondoltam!
És ezt látom Szacsán is, annyira örül, és úgy várja a babákat!
2006. április 28., péntek
Tegnap óta már biztos
2006. április 26., szerda
Egy ajándék mozizás
Ő egy nagy nevű genetikus, állítólag nagyon jó szeme van és Ő csinálta nálunk a redukciót.
Akkor azt beszéltük meg, hogy majd megyek hozzá nagy genetikai ultrahangra is a 18 hét körül.
Na most felhívtam és mivel a Praxis magánrendelőbe, ahol dolgozik, csak június 3-ra tudtak volna időpontot adni hozzá, jövő hét szerdára behívott a Szabolcs u-ba, a kórházba ahol dolgozik. (Ott is van 4D?, nem kérdeztem)
Közben meg jövő hét vasárnap amúgy is megyünk a saját dokihoz szintén nagy Uh-ra az AfP utánira.
Szóval jövő héten van két mozielőadásra is jegyünk!!! Hurráááá!!!
Remélem, az egyiken legalább szétdobják a kis lábukat, hogy megmutassák milyük van!
A koedukált pocaknak örülnénk persze a legjobban, de igazából mindennek, csak szeretnénk tudni, mert akkor lehetne igazán komolyan nevet nézni, és akkor már úgy beszélhetnénk hozzájuk.
2006. április 25., kedd
2006. április 24., hétfő
Ma éjjel azt álmodtam,
Én meg nem mertem megkérdezni, hogy nem korai még egy kicsit, és aggódtam, hogy minden rendben lesz-e így, vagy nem kevert-e össze valamit...
2006. április 21., péntek
AFP
Nekem ez elég durvinger volt, mert én 9-kor szoktam mostanában kelni nem 6-kor, ráadásul tegnap Szacsa éjfélkor jött haza a munkából, így mire elaludtam hajnal 1 volt.
Az AFP elvileg a vérből megmutatja, hogy nincs-e down-szindróma vagy nyitott gerinc, mellkas stb. a babáknak.
Pont a 16. héten kell levenni éhgyomorra, és két hét múlva mikor megvan az eredmény. Akkor csinálnak egy alapos ultrahang vizsgálatot is a kettő együtt már általában értékelhető.
Viszont az AFP-vel tévednek a legtöbbet, rengeteg mindentől függ a pontos eredmény, ráadásul ikreknél nehezen értékelhető, hiszen most ha pl. alacsony, vagy magas (általában inkább magasabb) akkor az melyik babára vonatkozik vagy mihez képest nézzék?
De a papirforma miatt, mivel kötelező, megcsináltatta doki.
2006. április 20., csütörtök
16. hetet töltjük
Mocorognak az tuti, de én még nem érzem sajna!
Bár néha gyanús!!!
Már szép nagyok, elvileg most olyan 15-16 centisek fejük búbjától a sarkukig.
Remélem a következő ultrahangon, anyák napján, nem szégyenlősködnek és jó nagy terpeszbe vágják majd a kis lábukat!!!
"Orgona ága..." helyett most ez lenne Tőlük a legnagyobb ajándék!
Már átadják a helyet a buszon :o)
2006. április 19., szerda
Szacsás szülésre készülünk
Apás szülés lesz, ha sikerül természetesen szülni.
De megkértem Szacsát, hogy készüljön fel, olvasson szüléstörténeteket meg ilyesmi, mert kimutatott, hogy sokszor az apák jelenléte lassítja a szülést, ha az anya azért "tartja magát", hogy a párja nehogy rosszul érezze magát esetleg.
Szóval, hogy készüljön fel, tudja milyen stádiumok várhatók, kb. mi fog mikor történni, mi mit jelent és, hogy lehet, hogy nem leszek magamnál, nem fogok tudni esetleg kommunikálni.
Magára marad egy ismeretlen helyzetben, vagy lehet, hogy egyenesen ingerülten, esetleg elutasítóan fogok viselkedni. Minden megeshet, nem tudom mit hoz ki majd belőlem a helyzet és a szülés szempontjából fontos, hogy ott ne kelljen "viselkednem".
Persze lehet, hogy minden csak szép és könnyű lesz, de jobb, ha felkészül!
2006. április 18., kedd
Babakocsi
A hétvégén megvettük a babakocsit, volt egy kedvező ajánlat használtan arra a kocsira, ami nekünk szóba jöhet.
Sajnos ikerkocsiból szinte semmi választék nincs, pláne egymás mögöttiből, hogy még ki is tudjak menni vele a házból a szűk ajtókon, kapukon, így gyakorlatilag csak ez jöhetett szóba (Peg Perego Duette).
Van hozzá 2 hordozó is, amit rá lehet pattintani a babakocsira, és ami egyben autósülés is. Már itt áll a leendő gyerekszobájukban, ami ma még kupiszoba...
2006. április 14., péntek
Végre egy kis mozizás
Voltunk a dokinál, egy nagyon rövid kis uh volt most csak (most először hasi).
Épp csak bekukkantottunk, megnéztük a szívüket, de méredzkedés se volt ma, meg fotózás se, meg lábköz nézegetés se.
Lényeg, hogy egészségesek, élénkek, jó volt látni Őket!!!
Szerencsére a méhszáj is szépen zárt.
Sokat beszéltünk még az előttünk álló vizsgálatokról, hogyan lesznek, mi lesz a menetrend, kitöltötte a beutalókat.
Szóba jött még a vérszegénységem és egyéb ilyen apróbb nyalánkság.
Május 7-én vasárnap, anyák napján megyünk legközelebb, akkor lesz egy alapos uh, akkor a 18 hét után leszünk, talán akkor már lesz punci vagy fütyi mutogatás is, ha olyan kedvük lesz a drágáimnak.
Az anyák napi ultrahangban az az igazán szép ráadásul, hogy azt beszéltük meg a dokival, hogy akkor videofelvétel is lesz, és utána megyünk egyenként a kettőnk anyukájához és megmutathatjuk nekik az unokákat! :o)
Ezen a héten szinte napról napra elkezdett nőni a hasam, és mindenki kérdezgeti, hogy: csak nem?
Mi tagadás büszke vagyok!
Egyébként velünk minden OK, bár mostanában egy hete megint hányok, remélem nem tart sokáig most már!
Nagyon le vagyok fogyva emiatt, már csak 52 kg vagyok, úgy fogok kinézni lassan, mint egy etióp a növekedő hasammal, ha így folytatom.
2006. április 13., csütörtök
Már csak egyet kell aludni,
Egyre jobban be vagyok sózva, már 4 hete nem láttam őket!
2006. április 11., kedd
Védőnőm
Szépen kitakarítottam, de aztán csak a konyháig jött, a lakásban körül sem nézett.
Megnézte a vérképemet, Ő is nagyon alacsonynak találta a hemoglobinom, így ellátott mindenféle jó tanáccsal, hogy miket egyek-igyak. Állítólag ettől (is) vagyok ennyire fáradt és aluszékony.
Egyébként nagyon szimpi, kedves nő, hálistennek!
2006. április 7., péntek
Két napja megint
Ja és még annyi, hogy a vérvételem eredménye szerint vérszegény vagyok, méghozzá oly módon, hogy van elég vasam, de a bilirubin meg a hemoglobin kevés. Ez nem nagyon tetszett a háziorvosomnak.
Egy hét múlva pénteken megyünk a nőgyógyász dokimhoz, majd Ő remélem, megmondja mit is kell tenni ilyenkor.
Nekem még mindig olyan mintha nem is lenne igaz az egész!
Talán ha majd mozognak már, akkor lassan felfogom! :o)
2006. április 1., szombat
Menetrend
Aztán megcsináltatjuk a 16. héten az AFP-t, az kötelező.
Bár nálam állítólag nem sok értelme lesz, mert állítólag értékelhetetlenül magas lesz, ikreknél eleve magasabb, de egy redukált visszahúzódó babóval már pláne az egekben lesz.
Úgyhogy azt javasolták, hogy a 18-20. hét körül menjünk egy nagyon alapos 4d-s genetikai Uh-ra.
Meg lehetne még menni magzatvízvizsgálatra is, de azt nem vállaljuk, hiszen az is egy-egy burok átszúrással jár, inkább kockáztatunk annyit, amennyit az segítene megerősíteni a 4d UH eredményét.
Babóknak még nincsenek igazán beceneveik, most már megvárjuk amíg megmutatják a lábuk közit (kicsit reménykedem hátha már a 15. hetin lehet majd látni) aztán lesz igazi nevük is.
Már gondolkodtunk neveken, lánynevekből van is egy nagyon kedvenc, de fiúnevekkel nem túl jól állunk.
2006. március 30., csütörtök
2006. március 29., szerda
Gyömbér és babaruhák
Állítólag hányásra jó a gyömbér.
Vettem igazi gyökeret, abból minden nap lereszelek kb. 1 cm-nyit, beleteszem a teatojásba és leforrázom kb. 1,5 l vízzel, és azt iszogatom, melegen-hidegen egész nap.
Szerintem finom is ráadásul, de jobb is mostanában, de nem tudom, hogy emiatt-e vagy különben is javult volna a helyzet mostanra (ami valószínűbb).
Voltunk kint a bababörzén hétvégén és vettünk 1-2 rucit a babáknak.
A kanapéra tettem és az óta sincs szívünk elpakolni, oda járunk olvadozni, mint valami oltárhoz. Olyan hihetetelen, hogy benne lesznek a babák, a kis testük pár hónap múlva!
Szacsa is!!! Azt mondta az egyik ilyen túrája után, hogy ezt soha nem gondolta volna magáról!
Egyébként kicsit még korai, már csak azért is, mert a babarucik nagy része ráadásul kifejezetten lányos vagy fiús, kevés semleges van köztük és hát még kicsit várni kell, amíg megmutatják magukat, de nem lehetett üres kézzel hazajönni.2006. március 27., hétfő
2006. március 24., péntek
Este lesz egy kis ünneplés
Szacsával, talán moziba megyünk, meg beülünk vhová (ha addig el nem ájulok)!
És a tág családi-baráti hírzárlatot is oldjuk ma!
Ünneplés tárgya: ma betöltöttük a 12.hetet! :o)
A pocakom most kezdett el kiemelkedni, de még csak olyan jóllakottnak nézek ki.
Április végén-május elején lehet, hogy mégis fogok mert lesz egy nagyon laza ám nagyon jól fizető munka ahol a férjemnek kéne kicsit asszisztenskedni egy játékfilmben. Majd meglátjuk!
2006. március 22., szerda
Voltunk ma redukció-kontrollon
és megint mindkét babát láttuk élni! :o) :o)
Nőnek, mint a bolondgombák, az ülőmagasságuk már 6 cm, a fejméretük (homlokok közti távolság) pedig 22mm. Megnézték a tarkóredőt is meg az orrcsontot is, mindkettő szuper, így a Down-kór szűrés lényegi részén gyakorlatilag átmentünk.
Most először hallottuk kihangosítva a szívüket is, nagyon megható volt, mintha két kis vonat zakatolna ezerrel.
Most bő 3 hétig nem látjuk Őket újra, úgy megszoktuk, hogy mostanában annyit nézegethettük, de végül is ez jót jelent, hiszen minden rendben most már csak nyugiban nőniük kell!
Én még mindig nem érzek semmit, mindig elcsodálkozom az Uh-n, hogy tényleg ott vannak!!! Lassan muszáj elhinnünk! :o)))
2006. március 17., péntek
Mázsás súly a szívemről
Kedden megvolt a redukció, kellemetlen volt de ki lehetett bírni, de ezt inkább nem részletezem, nem akarok senkit sokkolni.
Ami szerencse volt, hogy kicsit differenciálódtak méretileg akkora, így lehetett látni melyik baba legyen az áldozat :o(
Jövő hét szerdán megyünk kontrollra, de ma már ugye voltunk UH-n az imént, ahol mindkét babát láttuk élni 42 és 43 mm-esek, ami azért is nagyon szép, mert kedden, azaz 2 és fél napja még csak 36 és 38 mm-esek voltak, tehát töretlenül szépen fejlődtek, úgy néz ki nem ártott meg Nekik a beavatkozás.
Egyik:
Másik:
Annyira boldog vagyok/vagyunk szinte egy mázsás súly kezd leszakadni a szívemről és talán végre elkezdhetjük (a szokásos parákat leszámítva) élvezni ezt az egészet!!!!
Ja, és még vmit elfelejtettem írni!
A redukciós dr. néni, Dr. Hajdú Krisztina mondta, hogy egyébként tiszta ciszta a petefészkem, meg is vannak jól nőve (mármint a petefészkek) és a legnagyobb ciszta 4 centis és, hogy ez a stimutól van bizony.
Na nekem még soha 1 db cisztám nem volt tudomásom szerint, úgyhogy jól megijedtem, hogy még ez is! Mondta is a drnő, hogy hát igen, de még hármasterhes se voltam soha!
Beszéltem azóta róla Krizsával és Hetényi dokival is, mindketten azt mondták, hogy hát igen ez a hiperstimutól van, de ez még normális ami nekem van, és szép lassan vissza fognak majd a terhesség alatt húzódni, a félidőig, vagy legkésőbb a szülésig pedig majd el is tűnnek.
2006. március 13., hétfő
Holnap redukció...
utána este nem biztos, hogy jövök, mert lehet, hogy inkább teljesen fekszem majd egy ideig, még a géphez se állok fel, mégiscsak eléggé megbolygatjuk a dolgokat, azt hiszem ez most a legtöbb, amit tehetek az ügyért, szóval a lelkiismeretem miatt is, most nyugiban leszek inkább.
Pénteken estefelé fogok menni amúgy is a saját nőgyógyászomhoz, ha akkor látom majd, hogy minden rendben van odabent a többivel, akkor fogok, azt hiszem, megnyugodni csak, és lehet, hogy addig nem is írok, úgyse nagyon tudnék mit csak, hogy túl vagyok rajta...
