Most megint itt ülök egy halom doboz közepén, amit tegnap hoztak, Szacsa egész nap a magyar filmművészetet virágoztatja fel, és én nem nyúlhatok egy dobozhoz se.
Néha vannak nagyon enyhe menzigörcsök, de leginkább semmit nem érzek.
Hangulatom nagyon változó, egyszer fent egyszer lent, néha merek reménykedni, néha meg rettegek, hogy esetleg már megint nem sikerült.
Szóval a szokásos műsor megy így belül!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése