A waldorfos antropozófiai hátterébe az évkör ünnepeinek most sem mennék bele. Elég annyi, hogy ez egy nagy mulatság, egy nagy kiengedés a tél szigorúsága után, a befelé fordulás időszaka után a tavasz kirobbanása felé fordulás.
Ennek megfelelően az oviban is egy nagy ereszdelahajam, egy nagy buli az egész.
Jelentős terhet vesz le a szülő válláról, egyben elveszi az egész farsang jelmezverseny jellegét, viszont valódi kreativitásra ösztönöz az, ahogy a Tündérrózsában tartották az ünnepet. Azért írom így nevesítve, mert ahogy láttam ez nem minden waldorf oviban megy így. A lényeg, hogy nem kell előre kitalálni mibe akar öltözni a gyerek, majd otthon jól-rosszul, idő és pénz függvényében kivitelezni, hanem ott, aznap, ők találják kik ők és miben.
Egy héttel az ünnep előtt már elkezdjük bevinni a jelmeznek látszó tárgyakat. Ez lehet padláson talált nagymamakalap, táska, palást, fátyol, csatt, őv, sisak, bármi amiből kis fantáziával másvalaki bőrébe lehet bújni. De csak olyat amit a gyerek hajlandó mással is megosztani.
A nagy nap délelőttjén az összes gyerek által összehordott, átváltozásra alkalmas tárgyak egy polcon vannak, bárki vehet belőlük, felpróbálhat bármit. Lehet egész nap ugyanabban az összeállításban, de akár percenként is cserélgetheti őket részben vagy egészben és persze ha akar, egész nap maradhat "civil"-ben is.
A mulatság fő, délelőtti része a szülők nélkül zajlik, de drága óvónénink készített pár fotót, amik kalandosan mostanra meg is érkeztek végül hozzánk (a késedelem oka), így kicsit mi is bepillantást nyerhetünk a délelőtti buliba.
Délben kezdetét veszi a lakoma, amire már mi, szülők is hivatalosak vagyunk.
Kivételesen nem az asztaloknál, hanem a "földön" eszünk, a választék pedig parádés.
Mindenki behozza a gyereke által kért ételt-italt, és ezen a napon ez lehet tényleg bármi amit a gyerek kér (na jó, a sör-bor-pálinka kivételével). Akár olyan is, amit évközben egészségtelennek minősítünk és nem nagyon engedélyezzük. Ma mindent lehet!
Így aztán a virslit egyszerre ették a téli és nyári fagyival, a fasírtot a marcipánnal, főzeléket a képviselőfánkkal ....és csodák csodájára bent is maradt...
(Bár a csoporttársak jelmezein is jót mosolyogtam, természetes csak a sajátjaimról állt szándékomban közelit, felismerhetőt feltenni. Ez nem minden esetben sikerült, így elnézést kérek azoktól akik esetleg akaratuk ellenére mégis megjelennek a képeken, kérésre természetesen törlök!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése